E-xtra gyorsan biciklin
Jó pár éve foglalkozik már a világ járműipara azzal, hogy az elektromosságot hasznosítsa autókon, motorokon és kerékpárokon. Hiszen “zöld”, olcsó, halk – adja magát a szituáció, feltéve, hogy a használhatóságról sikerül olyan teszteket szállítani, ami a kereslet érdeklődését is felkelti.
Alapvetően egészen régre, 1900-ig kell visszatekintenünk a múltban, ekkor jött ki ugyanis a párizsi világkiállítás egyik izgalmas újdonsága: Jakob Lohner és Ferdinand Porsche Lohner-Porsche-ja, amely egy 6 lóerős motort tartalmazott. A robbanómotorok hajnalán ez az ötlet még természetesen nagyon futurisztikusan hatott, azonban 70 évvel később a NASA felhasználta a tanulmányt Apollo kutatásaihoz.
Az ötletet gyorsan elkezdték átültetni más területre is: elkezdődtek a próbálkozások motorok, kerékpárok ilyen típusú motorral való felszerelésének. 1932-ben megjelent az első elektromos kerékpár, azonban az igazi elterjedéshez még várni kellett egészen a ‘90-es évekig.
Ekkor figyeltek fel a nagy autógyártók a lehetőségre. 1998-ban létrejön a Mercedes E-Motion, ez egy sokkal környezettudatosabb következő évtizedet vetít előre – hogy ez megvalósult-e az egy másik cikk tartalma.
Mindenesetre a közvélemény szépen elfogadta az újítást, eddigre annyi fejlesztésen, megbízhatósági teszten esett át a technológia, hogy már nem csak tanulmányként, hanem valóban használható közlekedési eszközként tekintenek rá. 2009-ben a magyar Gepida piacra dobta első elektromos rásegítésű kerékpárját, majd ugyanebben az évben a világ legnívósabb kerékpáros expoján, az Eurobike-on is különdíjjal jutalmazták a világ első GoCycle fantázianevű e-bike-ját. Innentől egyre többen a világban – köztük sztárok is – úgy gondolták, hogy ez egy jövőbe mutató, trendi kezdeményezés, jelenleg pedig már a fogyasztói felhasználása is egyre nő, bár egyelőre elsősorban Nyugat-Európában.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a cikk nem a “Tornádó” típusú “kerékpárokról” szól, hanem a tényleges sportolást lehetővé tévő bringákról. Előbbit inkább rövidtávú közlekedésre tervezték, s jellemzően az idősebb korosztály a vásárlója – akiknél elsősorban anyagi szempotokat kell figyelembe venni, szemben a praktikussággal vagy a minőséggel.
Mi ez?
Az e-bike olyan hagyományos bicaj, amit elektromotorral láttak el, amihez az energiát egy nagy teljesítményű akkumulátor biztosítja. Több fajtája létezik, van olyan, amely tekerés nélkül is rásegít, és vannak olyanok, amik csak akkor gyorsítják a hajtást, ha közben mi sem sajnáljuk energiánkat.
-
Az e-bike-ok többsége pedelec (Pedal Electric Cycle), ami azt jelenti hogy a rásegítés csak akkor működik, ha tekerjük. Tehát nincs gázkar, amit húzhatunk, mint a motornál. Ha nem tekerjük, nincs rásegítés.
-
A hagyományos pedelcnél a motor csak 25 km/h-ig segít rá, ha ennél gyorsabban szeretnénk menni, akkor saját erőnkből kell tekerni. Léteznek az s-pedelecek, ahol 45 km/h a rásegítés határa, de azok a legtöbb országban jogosítvány-, rendszám- és biztosításkötelesek, azaz kismotoroknak számítanak.
-
A rásegítés mértékét több (általában 4) fokozatban állíthatja a kerékpáros. A hatótáv függ a beállított rásegítés mértékétől, az út-, az időjárás és terepviszonyoktól (emelkedők, ellenszél, útminőség!). Ezért az energia nem végtelenül áll rendelkezésre, és ha az akku lemerül, már csak normál kerékpárként használható.
Miben más?
Jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy miért is érné meg egy robogó, vagy kismotor helyett elektromos kerékpár vásárlása adni a fejünket. Hiszen ugyanazt tudja, de ezt még tekerni is kell. Nos, azt gondolom, nem úgy érdemes megközelíteni a kérdést, hogy “ez egy motor, ami nem megy magától”, hanem ez egy “kerékpár, amivel ugyanolyan energiabefektetéssel kétszer olyan gyorsan tudunk menni”. Hiszen a rendszer alapja (a klasszikus e-bike-oknál) az, hogy csak akkor indul be a motor, ha hajtjuk a kerékpárt, tehát semmit nem veszt a sportértékéből. Ellenben lehetővé teszi, hogy olyan emelkedőkön tekerjünk fel, ami eddig képtelenségnek tűnt, vagy úgy tekerjük körbe a Balatont, hogy nem kell feltétlenül 1 hetesre terveznünk a túrát – a rendszer segítségével sokkal rövidebb idővel is számolhatunk.
Mennyit lehet vele menni?
Természetesen a legtriviálisabb kérdés a hatótáv. Az e-bike-ok töltöttségét, további töltés nélküli lehetőségeinket a fedélzeti számítógépen láthatjuk, azonban ez bonyolult algoritmusok segítségével, rengetek körülmény figyelembevételével operál, így általános képletet nehéz felírni ehhez. Ha valaki csak 1-es fokozatban használja, akkor lényegesen nagyobb távot tehet meg a lemerülés előtt, mintha 4-esben menne végig. Természetesen a sebességgel fordítottan arányosan. A mai modern elektromos bicajok kb. 60-120km-t is elmennek általános használat melletti rásegítéssel.
Nyilvánvalóan használható a rásegítés kikapcsolásával is, ekkor azonban számítsunk egy 22-24 kg-os kerékpárra, amit azonban közel sem olyan nehéz tekerni, mint az elsőre gondolnánk, hiszen a tökéletes váltás, kiváló csapágyazás, és az eleve nagyobb súlynak köszönhetően az átlagosnál sokkal erősebb fékek gondoskodnak az élményről. Érdemes szem előtt tartani: ez nem motor, ez egy bringa, amit ugyanúgy kell kezelni, ugyanúgy kell vele kanyarodni, fékezni, megállni, csak a rásegítés nélküli emelkedők jelenthetnek némi kihívást.
Mire használható?
Az elektromos kerékpár felhasználási területe ma már elég széles. Az e-bike nem is egy kerékpárfajtát jelent, hanem szinte minden fajtához gyártanak elektromos hajtásút, így van elektromos mountainbike, trekking, városi bicaj, sőt, már országúti is. A legjobban ott használható ki, ahol sok az emelkedő, ezért az e-mountainbike-ok nagyon fejlődnek, de a városi bicajok terén is jelentős a fejlődés, hiszen a robogóknál, autónál gyorsabb és hatékonyabb a haladás, ráadásul környezetkímélő.
A túrakerékpárok is kihasználják az előnyeit, hiszen emelkedők ott is vannak, illetve nagyon jól jön a széllel szemben vagy ha 20-30 kg-os csomagokat cipelünk magunkkal. Annak is kitágítja a lehetőségeket, akit a bicajozástól eddig elrettentettek az emelkedők vagy azért nem tudott a párjával tekerni, mert nem bírta a tempót. Az e-Bike-kal megszűnik a mozgástól való félelem, a halogatás, hiszen mindig ott lesz velünk egy kis segítség, ha megszorulnánk. Az egészségükben korlátozottaknak vagy a kisebb fizikai erőnléttel bíróknak kitágul a világ.
Azt gondolom, a hobbikerékpározásnak abszolút ez a jövője. Az itthoni felhasználásnak – egyelőre – a pénztárcák vastagsága szabhat határt, hiszen 2-300.000 ezernél indul ezeknek a bringáknak az ára. De létjogosultsága elvitathatatlan, elég csak megnéznünk olyan országok tendenciáit, amelyek magasabb átlagfizetéssel rendelkeznek.
Azonban ez továbbra is hangsúlyozottan szabadidős tevékenység, edzésre, vagy versenyzésre a fent leírt tulajdonságok miatt nem igazán alkalmas. De, azt hiszem, ez senkit nem fog megállítani egy ilyen igazán izgalmas “kütyü” használatától. 🙂