Mennyibe kerül a közlekedés?

De tényleg, mennyibe?

Most nem csak a 370 forintos buszjegyről, és a benzinköltségről lesz szó, hanem minden direkt és indirekt költségről és haszonról amit a döntés okoz, amit minden reggel meg kell hoznunk.

Egy Vancouver-ben végzett kutatás igyekezett kiszámolni, forintosítani, hogy mi is a teljes költsége az egyes közlekedési módoknak. A számítás minden releváns tényezővel számolva egy árat ad arra, ha egy utat busszal, biciklivel, autóval, vagy gyalog teszünk meg.
Az sem mindegy, hogy ez a mi költségünk és hasznunk, vagy pedig a társadalomé, hiszen a károsanyag kibocsátásból adódó károk nekünk nem okoznak konkrét költséget, az összes adófizetőnek viszont annál inkább, kezdve az egészségügy költségeinek növekedésével, vagy akár a turizmus csökkenésével. Társadalmi szinten ezeknek a számításoknak akkor van jelentősége, ha egy beruházásról kell dönteni, vagy egy útnak, hídnak a használati díját kell megállapítani.

Nekünk pedig azért fontos, mert egyrészt a saját szempontjaink mérlegelése közben sok indirekt költséget hajlamosak vagyunk elfelejteni, másrészt pedig a társadalom tudatos tagjaként jó tudni mivel teszünk jót mindenki másnak is, mire mennek el a többiek adóforintjai.

Mennyibe kerül nekünk a közlekedés?

Kezdjük tehát magunkkal. Miért is jó nekünk és milyen árat fizetünk, egy 5 km-es útszakaszra vetítve, ha…

Autóval megyünk: fizetünk a benzinért, az utazási időért, fenntartásért, gumikopásért, biztosításért, jogosítványért, amortizációért, és az autóbaleset kockázatáért. Ez összesen 587 Ft-ra* jön ki.

Busszal megyünk: fizetünk a jegyért/bérletért, az időért, és a baleset kockázatáért. Ennek összköltsége 725 Ft.

Gyalog megyünk: fizetünk a sétálással töltött időért, és a baleset kockázatáért, de nyerünk egészséget, hosszabb várható élettartamot. Ez forintban kifejezve 680 Ft.

Biciklivel megyünk: fizetünk az időért, a bicikli fenntartásért, a baleseti kockázatért, de nyerünk egészséget, és hosszabb várható élettartamot a testmozgástól. Ez összesen 335 Ft.

Felmerülhet a kérdés, hogy például a baleseti kockázatot hogyan lehet pénzben kifejezni. Az ilyen számítások nagyon sok adaton alapulnak, a balesetnek a költsége pedig az a pénz, amit megkerestünk volna az életünk további részében, ezt pedig súlyozták a baleset bekövetkezésének valószínűségével. Az idő számításba vétele is jól mutatja az alternatív költségek logikáját, azzal hogy épp 20 percet sétálunk a munkába, az életünkből azt a 20 percet munkával is tölthettük volna, így annak a pénzbeli kifejeződése egyértelműen meghatározható.

Az eredeti kutatásban szereplő összegeket súlyoztuk a kanadai és a magyar árszínvonal, pontosabban a vancouveri és a szegedi árszínvonal különbségével, hogy arányaiban jobban lássuk a számokat. Az árszínvonalbeli eltérés persze nem minden esetben arányos, ezeket nem kalkuláltuk bele a számításainkba, így természetesen az általunk számolt összegek nem a tényleges szegedi valóságot mutatják.

Mennyibe kerül a mi közlekedésünk a társadalomnak?

A közösség szempontjából vizsgálva kérdés, hogy mivel járulunk hozzá a költségekhez, és mibe is kerül ez a társadalomnak, ugyanazt az 5km-es útszakaszt vizsgálva. Hasonlóan az előző számításhoz, itt is súlyoztuk a kapott értékeket az árszínvonal különbséggel. Nézzük mi történik, ha:

-autóval megyünk, adókkal, esetleg útdíjjal járulunk hozzá a költségekhez. A társadalom pedig fizet a károsanyag kibocsátásért, az infrastruktúráért, a hangszennyezésért, a forgalomért, és a balesetek kockázatáért.

Ennek összköltsége 250 Ft a társadalom számára.

-busszal megyünk, a jegy és a bérlet árát dobjuk be a közösbe, a társadalom pedig fizet a károsanyag kibocsátásért, infrastruktúráért, működtetési költségért, forgalomért, és a balesetek kockázatáért.

Ez 35 Ft költség a társadalomnak.

-gyalog megyünk, spórolunk a társadalomnak költségeket a testmozgással, hiszen kevesebb egészségügyi kiadással jár az egészségesebb életmód, valamint produktívabbak is vagyunk. A társadalom költsége pedig a baleset kockázata.

Ezzel spórolunk társadalmi szinten 98 Ft-ot.

-biciklivel megyünk fizetünk adót, mikor megvesszük a szükséges eszközöket, a biciklit, spórolunk az egészségügyi kiadásokon, és produktívabban is dolgozunk, a társadalomnak pedig ez annyiba kerül, hogy biciklis balesetet szenvedhetünk/okozhatunk.

Ezzel összesen 68 Ft-ot spórolunk meg mindenkinek.

A gyalogosok és a biciklisek, bár pénzben nem járulnak sokat hozzá az úthasználathoz, azzal hogy mozognak sokkal többet spórolnak a társadalomnak a magasabb produktivitással, és az egészségügyi kiadások csökkentésével.

Ami biztosan kiderült a kutatás során, hogy tudományos szempontból közelítve mindenkinek sokkal jobban megéri ha biciklisként veszünk részt a forgalomban, arról nem is beszélve, hogy a menőséget és életérzést biztosan nem lehet pénzben kifejezni.