Vattacukor két keréken.
A nagy nap.
Kinyitottam a szemem, és nyúltam a telefonom után, hogy elkezdjem a szokásos reggeli rutinom. Elolvastam az este érkezett üzeneteket, értesítéseket, és e-maileket. Amikor megláttam a biciklis bolt nevét, és hogy megérkezett egyből kipattantam az ágyból és izgatottan indultam neki a napnak. A munkában sem tudtam koncentrálni, és tűkön ülve vártam a délutánt, hogy elmehessek a bringámért. A boltba megérkezve megkaptam a biciklit, a tartozékok kiválasztása következett. A lámpánál az egyszerűségre törekedtem, a legolcsóbb darabot választottam, persze rózsaszínt kerestem. A biciklizár kiválasztása ennél már összetettebb, a bicikli árának 10-15%-át ajánlott elkölteni a zárra. Van aki az U lakatra esküszik, én végül egy 10000 Ft-os láncot választottam. Beállították a biciklit és egyből útra keltünk a munkatársaimmal. Az első célállomás a sárga volt, aztán egy belvárosi kocsma.
A kocsmában ülve később aznap este, felhívott egy kedves barátnőm, mert lemondta a közös SZINezést a csapat. Rövid győzködés után összecuccoltam, és elindultam haza átöltözni és elkészülni. Felhívott még indulás előtt, hogy ő mindenképp teker, így kaptam az alkalmon és bicóval mentem én is. Már útközben elgondolkodtam, milyen rég is volt az a kresz, és nem lenne hátrány újra átnézni a napokban. Akkor még bele sem gondoltam, hogy hajnalban nem lesz egyszerű a hazamenetel. Hazafelé a hídra feltekerve, persze elcsúsztam és elestem a biciklivel, felhorzsoltam a térdem, de nem volt vészes. Tanulópénz, gondoltam, és közben észrevettem defektet kapott szegény hátsókerék. Hazáig toltam meggyötört biciklim, és megfogadtam legközelebb óvatosabb leszek.
Durr!
Másnap felébredve az első gondolatom volt, hogy hogyan javítsam meg a biciklim, és mivel azt gondoltam, a defekt megjavítása bonyolult és hosszadalmas folyamat, így kerestem egy közeli bicikliszerelőt. Tolni már nem szerettem volna odáig, aztán eszembe jutott a villamosokon lévő biciklitároló. Elolvastam a neten, mikor nem szállítható a bicikli a villamoson, milyen feltételekhez kötött a vele való utazás, és nekiindultam. A villamoson pofon egyszerű volt a szállítás, betoltam a biciklitaróba, és két pánttal odarögzítettem, hogy ne csússzon ki. 4 órával később hívtak a bicikliszervízből, hogy kész a biciklim, kifizettem az 1700 Ft-ot és indulhattam is. Nem is volt más hátra mint nekiindulni tekerni élvezni a szabadságot és vigyázni a biciklire.
Megy ez!
Egy hónapja minden reggel biciklivel indulok a munkába vagy a suliba. Dudorászva, mosolyogva, madárcsicsergést hallgatva alig 10 perc alatt már bent is voltam. Amikor megvásároltam a biciklit, a praktikusságának pozitív vonzatait tapasztaltam, gyorsabban odaértem a találkozókra, nem vártam tömegközlekedésre,nem sétáltam buszmegállóba. Ahogy telt az idő viszont felismertem, hogy a mozgással energikusabban indult a napom, összemosolyogtam a szembejövő cangás társakkal, élveztem a friss levegőt a szellőt és rengeteg jó ötletem született tekerés közben.